Benke Zsófia (szerk.): Iparjogvédelmi dokumentumok (Budapest, 2003)
Források jegyzéke az 1-3. fejezethez - 8. Iparjogvédelem Magyarországon a gazdasági válság kibontakozásáig (1969-1982)
8.1. JOGSZABÁLYALKOTÁS 684. Az OTH elnöke és az igazságügy-miniszter előterjeszti a kormányhoz a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény tervezetét, melyet a későbbiekben kiegészítő feljegyzésekkel látnak el (1969- február-március). Minisztertanácsi előterjesztések, XIX-A-83-b-0054-1969- TŰK. 685. A találmányi szabadalmak oltalmáról készült 1969:11. te. miniszteri indokolása: az általános indokolás; az Országgyűlés Jogi, Igazgatási és Igazságügyi, valamint Ipari Bizottságának együttes jelentése a törvényjavaslat tárgyában; a törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása. Törvényekés Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1969- 14—16. p.; Országgyűlési Irományok, 1967-1971 1. k. 35. sz. 415-416. p.; Országgyűlési Napló, 1967-1971 1. k. 21. ülés 1969- április 17.1666-1702. p. 686.1969. évi II. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról. Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1969.4-14. p. 687. 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM számú együttes rendelet a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló I969. évi II. törvény végrehajtásáról. Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1969. 659-664. p. 688. Az Országos Találmányi Hivatal elnöke a Minisztertanács elé terjeszti a szolgálati találmányért járó díjazásról és a találmányokkal kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló kormányrendelet tervezetét. Minisztertanácsi előterjesztések, XIX-A-83-b-004l 1-1969- december Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat általános jellemzéseként mindenekelőtt arra kívánok rámutatni, hogy az a találmányok jogi oltalmának formájaként a szabadalom jogintézményét tartja fenn. A szabadalom nemzetközileg elterjedt és jogrendszerünkben is hagyományos intézmény. A törvényjavaslat előkészítése során elsődleges elvi kérdésként merült fel, hogy a szabadalom mint jogi szerkezet mennyiben felel meg szocialista társadalmi-gazdasági viszonyainknak, az új gazaságirányítási rendszerből fakadó követelményeknek. Az elmúlt években a kizárólagos jogokkal szemben általában gyanakvást és ellenszenvet tapasztaltunk társadalmunk egyes rétegeiben. A szabadalmat ellenzők legfőbb érve is az volt, hogy a szabadalom kizárólagos jog. amely az egyén számára monopolhelyzetet biztosít a szocialista társadalommal szemben és mint ilyen, idegen társadalmunktól. A mi társadalmi-gazdasági viszonyaink között a találmányok jelentős része már eleve társadalmilag szervezett tevékenységként, szocialista gazdálkodó szervek keretében jön létre. Azok a szabadalmi jogosultak pedig, akik nem rendelkeznek a találmányok hasznosításához szükséges termelő berendezésekkel — mint például kutatóintézetek, külföldiek, magánfcltalálók — csak úgy juthatnak a szabadalomból folyó előnyökhöz, ha engedélyt adnak szocialista gazdálkodó szerveinknek a találmány hasznosítására, vagy átruházzák szabadalmukat. A találmány hasznosítási engedélyéért vagy a szabadalom átruházásáért természetesen díjazás jár, amiben kifejezésre jut az értékhordozó szellemi alkotásban megtestesült munka. A szabadalom kizárólagos jogának megadása a termelőerővé vált tudomány eredményeinek hasznosítását a gépek és más munkaeszközök használatához hasonló védelemben részesíti. (685) Részlet a találmányi szabadalmak oltalmáról készült törvényjavaslat országgyűlési tárgyalásából, 1969■ április 17. 205
