Apor Dezső - Nagy Béla (szerk.): Híres feltalálók. Az akarat és tudás hősei (Budapest, 1915)
Híres feltalálók - A varróép története
Howe Éliás varrógépet össze is törték, mert azt hitték, hogy a gépet az ő megrontásukra találták fel. Fisher ekkor azt ajánlotta Howenak, hogy kérjen a varrógép gyártására szabadalmat és ha megkapja, akkor a szabadalmat adja el. A szabadalmat megkapta Howe, de senki sem jelentkezett, aki megvette volna. Sőt még csak tárgyalni sem akart vele senki a dologról. Hogy pedig a keserűség pohara beteljék, más baj is érte. Fisher ekkor már 5000 dollárt (a mi pénzünkön : 30.000 pengőt) fektetett bele a vállalatba, minthogy azonban nem volt túlságosan gazdag ember, tovább nem támogathatta a feltalálót. Fisher ezt fájó szívvel és könnyes szemmel közölte barátjával. Howe csak fájdalommal, de nem haraggal vette tudomásul támogatója kijelentését, mert maga is kénytelen volt be látni, hogy Fisher nem tehet másként. A legnagyobb nél - külözés és nyomorúság ideje köszöntött ekkor a szerencsétlen feltalálóra. Feleségével és gyermekeivel együtt éhezett. Végre is, kimerülve a küzdelemben, elvesztve életkedvét, családjával együtt apjához ment, Boszton közelében, falura. Ekkor egyik fivére vette kezébe a varrógép értékesítését. Azt ajánlotta : elmegy vele Angliába, hátha ott vevőt talál a szabadalomra. Howe Éliás, aki minden reményét elvesztette, elfogadta öccse ajánlatát. A derék fivér elutazott és alig töltött Angolországban néhány hetet, már levél is jött tőle, hogy Thomas Vilmos esernyő- és cipőgyáros hajlandó lenne 250 fontért (7000 pengőért) megvásárolni a varrógépnek Angolái fodorvarró Ezzel a készülékkel két, egymásra helyezett szövetet lehet úgy varrni, hogy az alsó fodrozódik, a felső simán marad. Minél hosszabb az öltés, annál nagyobbak lesznek a fodrok.
