Apor Dezső - Nagy Béla (szerk.): Híres feltalálók. Az akarat és tudás hősei (Budapest, 1915)
Híres feltalálók - A csudálatos ember: Mit adott egy szegény fiú a világnak?
Híres feltalálók Í2 nevű városában született Edison Alva Tamás, a csudálatos ember. A szülei nagyon szegénysorsúak voltak és a kisfiú mindössze két hónapig járhatott iskolába. Azután az édesanyja tanítgatta írásra, olvasásra. Hét esztendős korában a családjával átköltözött Port-Húron városába, mert az atyja úgy gondolta, hogy ott olyan munkához juthat, amelynek jövedelméből segíthet majd a nagy nyomorúságán. Mikor megtelepedtek, a kis Tamás a szülei elé állt : — Mától fogva én is dolgozni akarok ! Ezt mondotta és büszkén vetette fel a fejét. Az apa elnevette magát. — Ugyan, mit tudnál csinálni, te csöppség? A fiú elhallgatott, de másnap kiment az állomásra, ahonnan Detroitba indult minden reggel a vonat. Bement az állomásfőnökhöz, beszélt vele és másnap este már ő vitte haza a vacsoráravalót. Ekkor dúlt Amerikában a polgárháború és a lakosság alig várta, hogy híreket kapjon a csaták színteréről. Edison a vonattal utazott és az állomásokon újságot árusított. Ha valami nagyon érdekes és fontos hír volt a lapban, a rendes áránál jóval többet is kapott érte. Volt rá eset, hogy 20 centet is (magyar értékben 112 fülért) adtak a lapnak némelyik példányáért. Az üzlet jól ment és Edison néhány év alatt annyi pénzt takarított meg, hogy egy régi nyomtatógépet és betűket vehetett. Lapot csinált a robogó vonaton. A tizennégy éves fiú a vonat poggyászkocsijában rendezte be a szerkesztőséget és a nyomdát is. Persze, nem az egész újság készült magán a vonaton, mert hiszen kis kézi betűszedő-berendezésével útközben, a vonat folytonos rázása miatt, hiába állította volna össze a betűsorokat, mert nyomban összedültek volna. De az állomásokon, ahol a vonat néhány percet vesztegelt, kiszedte a kis lap szövegét és kézinyomdáján azután már menet közben is kinyomtathatta az újságot. Az állomásfőnök, aki szinte atyai szeretettel viselkedett a kis Tom iránt, — ahogyan Edison keresztnevét megrövidítve mondták — megtette gyakran azt is, hogyha a távíró útján némely fontosabb hírt megtudott (mert a táviratozást is ő végezte), sietve leírta és amikor a Edison gyermekkori Tiépe
