Apor Dezső - Nagy Béla (szerk.): Híres feltalálók. Az akarat és tudás hősei (Budapest, 1915)

Híres feltalálók - A repülés mesterei: Küzdelmes úton a csillagok felé

Lilienihal és Wright

lül

tanulta a madaraktól, hogyan kell az egyensúlyt fentartani. Ha már akkor ismerte volna Ciprián barát a mai, nagyerejű motorokat és a légcsavart, alighanem magyar emberé lett volna a levegő meghódításának dicsősége. De Cipriánt. a tudományával együtt elfelejtették és így mások nevéhez fűződik a diadal.

A repülés titkának megtanulásában a legügyesebb Lilienihal Ottó volt. Ez a vakmerő német ember kísérleteivel az 1890-es években bámulatba ejtette az egész világot. Lilienthal, hosszú

Wright Wilbur repülöpróbája a motor nélküli gépen

A mérész repülőgépes a készüléken nem ülve, hanem fekve helyezkedett el. A gépet hegyoldalról tolták lefelé és úgy eresztették neki a szélnek. A leszállást azzal könnyítették meg, hogy ruganyos szántalpakat erősítettek a biplán alá.

kísérletezés után, rájött arra, hogy ha az ember a lejtős domboldalon szalad lefelé, akkor két olyan szárny, amelyik legalább 15 négyzetméter nagyságú, néhány pillanatig a levegőben egyensúlyban tartja az embert. Ezen a módon eleinte tíz, legfeljebb tizenötméteres szökelléseket tudott csinálni, utóbb azonban száz méterig is elrepült. Sok fáradsággal kitanulta a szelek járását és a madarak módjára használta fel. Ez a kísérletezés merész dolog volt, mert a bátor ember minden pillanatban kockára tette az életét. Különösen nehéz volt a szárnyak egyensúlyban tartása és hogy ezt elérje, a testét is

J