Ostwald, Wilhelm: Feltalálók, felfedezők, nagy emberek (Budapest, 1912)

Felfedezés és feltalálás

FELTALÁLÓK, FELFEDEZŐK 27 előállítása és lebirása: ez a cél mindkét esetben, csak a tudósnak ez uj viszonylatokkal szemben való álláspontja lényegesen különböző. Ennél­fogva: végeredményben a tudatos érdeklődés mértékétől fog függni, bogy a hivatott tudós saját tapasztalataival szemben milyen vonatko­zásba kerül. Itt aktuális azután a tudományos tevékenységnek egy súlyos akadálya minden or­szágban, ahol a tudomány sokáig aludt s ahol külső erők sem mozgatják meg. Ilyen viszonyok vannak most Spanyolországban; ósdi, egyoldalú életfelfogás dívik, amely nemcsak hogy nem ismeri a tudományos ideálokat, hanem egy­szerűen elutasítja őket s épp ezért hiányzik a kétségtelenül lappangó kutatók szükségszerű kibontakozása; viszont kétségtelen, hogy ameny- nyiben valamely okból a tudományos ideálok erőre kapnak, egész csomó tehetséges tudós fog itt is ki virágozni. Ilyen hirtelen fejlődésnek legfelötlőbb pél­dáját Francciaországban látjuk a tizennyolca­dik század végén a mathematika és természet- tudományok terén. A forradalom és a belőle származó következések: a köztársaságnak az ósdi Európa ellen való megvédése, az oktatás és a technika újjászervezése és az általános mű­veltség és haladás terjesztése, — tudós, főleg természettudománynyal foglalkozó egyéniségek

Next

/
Thumbnails
Contents