Ostwald, Wilhelm: Feltalálók, felfedezők, nagy emberek (Budapest, 1912)

Az energia

28

OSTWALD

mérséklet mellett, égnek el a testben, mint a szén a gőzkazán alatt.

Óriási távlatok nyilnak meg itt előttünk, egész tudásunkkal felérők. Ha például ez a kérdés merül fel: mi köt össze bennünket azokkal az égi testekkel, amelyek oly távol vannak tőlünk, hogy a fény csak millió és millió év alatt jut onnan ide, úgy a felelet: éppen ez a fény az összekötő. Csak azt tudjuk, amit ez a fény hírül hoz és csak abból értesülünk a világűr létéről és eseményeiről, hogy közvetlenül vagy a látcső lencséjén és tükrein át fénysugár ér a szemünkbe. Viszont a villanylámpánál láttuk, hogy a fény az energia egyik formája. Azaz: a világegyetem, amennyiben ismerjük, az a tér, amelyből energia hatol hozzánk, vagyis: az egész világ energia.

De az energiát még sem lehet megfogni vagy megmérni! — mondhatja az anyag nyakas védelmezője. Válaszom: az energia mindenesetre megfogható valami, mert összes érzéki tapasztalataink s igy tapogató szerveink is az energia megnyilvánulásain alapulnak. Tényleg: van egy bizonyos helyzeti energia (elaszticitás) és egy mozgási energia, a melyeknek a fogható fizikai világról való képzeteinket köszönhetjük. Megmérni az energiát nem lehet. De lehet talán a villamosságot vagy a fényt, a hőt és a mág-