Szalai Emil: Előadóművész, gramofonlemez, rádió. Szerzőijogi tanulmány (Budapest, 1935)
V.
n a rádióról — az Szjt. értelmezésével próbálták megkonstruálni a rádióközlésre vonatkozó szerzőijogi védelmet. Bírói gyakorlatunk nem jött e részben az elméleti értelmezők segítségére, mert nem nyilt eddig rá módja: bírói gyakorlatunk ugyanis az Szjt. által védett tárgyaknak rádión való közlése (leadása) tekintetében nincs, jóllehet rádiónk a működésének eddigi mintegy 10 éve alatt többezemyi szerző százezernyi művét közölte (adta le). Tudomásunk szerint eleddig még elsőfokú bírói ítélet se hozatott nálunk rádióközlésre nézve. (A kir. Kúria P. I. 7911—1929. sz. ítélete, melynek a Magyar Távirati Iroda híranyagának rádión történt közlése a tárgya, nem érintette ezt a kérdést.) Akik nálunk a szerzőknek a rádióközléssel szemben védelmet kívántak biztosítani, a rádióközlésben (leadásban) a szerzői mű új megnyilvánulási (közlési) módját vélték és vizsgálták, hogy ezen új megnyilvánítási módra nézve miképpen alkalmazható az Szjt. Többféle elméleti kombináció került kifejezésre, melyekről csak; röviden kívánunk megemlékezni. Egyik kombináció: a rádióleadás a mű többszörösítése. Helyesen utaltak ezzel szemben arra, hogy nem lehet többszö- rösítésnek tekinteni a rádióközlést, mert „a rádió a művet számos különböző helyen ugyan, de időben csak egyszer adja vissza, és nem rögzíti a művet példányokban’’.*) Másik kombináció: a rádióközlés mű forgalombahelye- zése. — Azonban forgalombahelyezés a mű testi példányának a közönséghez való továbbítása,**) — mi a rádióközlésnél nem forog fenn. Ismét más kombináció: a rádióleadás közzététel. Azonban közzététel az Szjt. szerint a mű legelső nyilvánosságra- hozatala, a rádióközlés lehet ugyan kivételkép ilyen, ha tényleg legelőször hozza a művet a nyilvánosságra, de általában nem ilyen.***) *) Dr. Alföldy Dezső id. cikke a Jogállam 1934. szept.—okt. számában (269. old.). **) Dr. Alföldy Dezső id. cikke (270. old.) és dir. Szalai Emil: A magyar szerzői jog. Budapest, 1922. (8. old.) ***) Dr. Alföldy Dezső id. cikke (269. old.) és dr. Szalai Emil műve (8. old.).
