Szalai Emil: Előadóművész, gramofonlemez, rádió. Szerzőijogi tanulmány (Budapest, 1935)
IV.
61 nyilvános előadás tekintetében védetik az Szjt. szerint, an? nak azt is vallania kell, hogy a braziliai gitárművész keres sete az Ostendeskávéház, a 300 vendéglő és 100 bálrendezöség ellen alapos. És aki ezt a nézetet vallja, annak el kell készülve lennie arra, hogy elő fog tódulni a világ minden sarkából százféle nációjú sok tízezer előadó, kik mind rá fognak támadni hás rom évre visszamenőleg is a lemezekkel és más mechanikai készülékekkel nyilvános előadásokat rendező vállalkozókra — a hangversenyrendezőktől a csapszékek tulajdonosáig és a kó- dor kintornásokig valamennyire — jogbitorlás miatt keres» kedve és pereskedve, mert mindezek forgattak lemezeket, zenélőórákat, hangzó-automatákat, arisztonokat, zenélő-auto- matákat stb. stb. nyilvános elhangoztatással. Bíróságainknak pedig feladatul jutna ezzel a peráradats tál megbirkózni, az elaadó-bejátszók százezreinek igényét els bírálni és eldönteni azt a kérdést, hogy a világ minden tájás ról jelentkező elöadó-bejátszók igénye kifejezett törvényes rendelkezés hiányában elismerendöse és kiszolgáltatandókse a magyar zenefogyasztók a legalább is 999 ezrelékben külföldi bejátszóselőadóknak. Tudja mindenki, felesleges statisztikával részletezni, hogy a lemezek bejátszó-beéneklő előadói szinte kivétel néls kiil külföldiek. A hazai bejátszóselöadók száma vajmi kevés. A világ lemeztermelésében, sajnos, a magyar bejátszóselöadók az idegenekhez képest, még csak említésre se érdemes száms ban vannak. Ha az arányt úgy kombináljuk, hogy egy más gyár előadó által „alkalmazott lemezre” 100.000 külföldi jut, akkor talán még túlbecsültük a magyar előadói „alkalmazás sok” számát. Tisztában kell tehát lenni azzal, hogy ha bíróságaink döntése a nyilvános előadás tekintetében a bejátszóselöadók, tes hát a lemezgyárak javára szólna, ez szólna az összes magyar zenefogyasztók terhére és mondhatni, szinte kizárólag küU földi bejátszóselöadók (lemezgyárak) javára. Ez a szempont sem maradhat mérlegelésen kívül, mikor törvényes rendelkezés hiányában értelmeztessék egy törvény. De ugyanez a szempont felvet egy másik kardinális kérs
