Szalai Emil: Előadóművész, gramofonlemez, rádió. Szerzőijogi tanulmány (Budapest, 1935)
III.
45 nül, vagy mechanikai készülékkel közvetített módon kerül a hallgató vagy nézőközönség elé.” Azt a nézetet vallani, hogy az Szjt. az 52. §=ban a nyilván nos előadás tekintetében védelmet kívánt volna adni minden műnek, tehát írói műveknek is, avagy más műnek, amely sem zenemű, sem zenés színmű, sem színmű, csak azért, mert a mű lemezre felvétetett: ellenkeznék mindazzal, amit az Szjt. Harmadik Fejezete tartalmaz. De még jobban ellenkeznék a Harmadik Fejezet szellemével az, hogy amikor maga az írói mű nem védetik az els len, hogy lemezzel nyilvánosan előadassék, akkor védessék annak a szavalósszínésznek előadói munkája, aki az írói műs vet a lemezbe beszavalta. Az 52. §mak csak az a tartalmas hivatása, amit az indoklás, melyet most idéztünk, mond, vagyis az, hogy: a zenemű, a zenés színmű, a színmű nyilvános előadás tekintetében akkor is védetik, ha a nyilvános elös adás nem közvetlen emberi hangtevékenységgel, hanem hangs lemezzel közvetített emberi hang-tevékenységgel folyik le. Ez külön kifejezett rendelkezés nélkül is így adódott volna, mert hiszen a zenemű, zenés színmű, vagy színmű akkor is nyilvánosan előadatik, ha az előadói hang nem közvetlenül a torokból, hanem közvetve, a mechanikai eszközön való hangrögzítésből kerül elhangzásra. Ha az Szjt. nem is rens delkezett volna arról, hogy előadás az is, ha a mű mechanis kai előadás céljaira szolgáló készülék útján hangzik el, akkor is azt kellett volna a törvény intenciójának tartani, hogy a lemez útján való előadás is előadás és ha az nyilvánosan történik, színmű, zenéssszínmű és zenemű szerzőjének kizárás lagos joga van rá. Csak mert az Unióegyezmény 13. cikke kifejezetten rendelkezik arról, hogy meg kell adni a zenes művek szerzőinek a kizárólagos jogot a mechanikai előadásra szolgáló készülékekkel való nyilvános előadás tekintetében, ezért vétetett fel az új Szjt.sbe (lásd min. indoklás) külön, kifejezetten is az 52. §., nehogy a mégis csak bizonytalan bírói gyakorlatra legyen utalva annak eldöntése, hogy az ily készülék útján való nyilvános előadás is a szerző kizárós lagos joga. A zenemű szerzőjének, a zenés-színmű szerzőjének és a
