Szalai Emil: Előadóművész, gramofonlemez, rádió. Szerzőijogi tanulmány (Budapest, 1935)

VI.

109

vagyoni és nemvagyoni kárt kötelesek-e téríteni, — mindez a jogkövetkezmény önmagától adódnék, — ha bármely zeneművet lemezelhangoztatással előadnak (leadnak) anélkül, hogy erre a lemez beéneklő, bejátszó előadójától engedélyt kaptak volnál — szándékosan mondjuk, bármely zeneművet, mert hiszen minden lemezen levő zeneműnek, mint azt kifejtettük, van bejátszó-elöadója.

E kérdésre válasz gyanánt utalunk mindazokra, miket jelen dolgozatunk során kifejtettünk és amiket a következőkben fogalhatunk össze:

1) az előadói alkalmazás nem élvez védelmet a nyilvános előadás tekintetében, mert ez az alkalmazás nem zenemű, sem zenésszínmű, sem színmű;

2) az előadói alkalmazás élvezi a nyilvános előadás tekintetében is azt a védelmet, melyet az Szjt. minden mű számára 22. §-ában megad, tehát

3) a lemez útján tartott nyilvános előadás bitorlás az előadói alkalmazással szemben, ha jogosulatlanul forgalomban tartott lemez használatával történik;

4) a rádióközlés (leadás) nyilvános előadás, tehát

5) a lemez elhangoztatásával történő rádióközlés nem a szerzöijog bitorlása az előadó alkalmazásával szemben, kivéve ha jogosulatlanul forgalombantartott lemezzel történik;

6) az előadói alkalmazás, ha külföldi az előadó, nem igényelhet alkalmazása számára védelmet a berni (római) egyezmény alapján, sem több szőr ösítés, stb., sem lemezreátvitel, sem a lemezzel való nyilvános előadás ellenében, sem rádióközlés ellenében;

7) az Szjt.-nek kiterjesztő értelmezése azon irányban, hogy az előadói alkalmazás a nyilvános előadás tekintetében védelemben részesíttessék, nem indokolt, és nem szolgálná méltánylandó érdekek kielégítését, legkevésbbé magyar honosok méltánylandó érdekét, hanem szinte kizárólag csak külföldi honosokéit a hazai honos zenefogyasztók érdekeinek terhére és a közcélú hivatást szolgáló rádió terhére;

8) az előadói alkalmazás védelme nyilvános előadás és különösen a rádióközlés ellen, súlyosan veszedelmezteti a tulajdonképi szerzők érdekeit, akik miatt az Szjt. megalkot