Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

A’ kardtsinálók esztendőnként kardvasra vagy plengére ’s más egyebekre 200,000 font vasnál ’s atzélnál többet dolgoznak fel ; a' késmívesek pedig késvasakra mintegy 800,000 fontot.

Remscheidben hasonlóképen Westpha- liának helységében felette sok és jó késeket ’s más mettzö eszközöket készítenek} a’ mel- lyek külső Országokba szoktak széllyel elkül- döztetni. Nem külömben ; —

Schmalkálden is, a’ Thuringiai erdőnek tövében (a’ melly a’ Hessen - Casseli Fejedelemnek birtokában fekszik) kés és más vas- fábrikáiról rég’idotül fogva híres és nevezetes. — Mtndazáltal az ide való sok kés - ollóasztalos - eszközök tsinálóinak ’s míveseinek számok már ma nagyon meg fogyatkozott. Az 1778-ben más vasfábrikásokon kivül itt 84 késvas-vagy plenge-mívesek , 12. olló, 22 kardplenge, 6 mettzö-és vágókés tsinálók találtattak.

Steinbachban is Szakszen-Meiningenben , felette sok, kés - és más kissebb vas portékákat készítő fábrikánsok vannak. Az ö műhelyeikben való koválsolásnak hangja az egész völgyet bétölti, a’mellyben ez a’ helység , fekszik.

Ruhla, (a' Weimari és Gothai uradalom alatt való mezőváros) több századoktól fogva késtsinálás által kereste kenyerét. De a’ sok késfábrikánsok , a’kik a’szomszéd Steinbách és Broterrode helységekben telepedtek meg, a’ Ruhlaiaknak jövedelmeket nagyon meg- kevesitették. Mindazáltal a’ késmívesek száma annyira megnevekedett, hogy 1751-ben költ parantsolat által 250 szeméi Ivekre kéntelenittetett az Igazgatás azoknak számokat szorítani. Most a’ Ruhlai kés fábri- kák mintegy 400 embernek adnak foglalatosságot.