Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

Előbeszéd

IX

nak feljegyezhessék; úgy bizonyosan azért a* pénzért a’ mit ott elköltenek, némelly újj módi viselet, szokás, és szóllások formáik helyett, már vagy tsak Olasz - és Német Országból is sokkal hasznosabb dolgokkal térhetnének viszsza, mint a' mit a’ nagy épületeknek és azoknak látásokból vehetnek, a’ inellyeket a’ Régiségek1 és Ritkaságok Kabi- nétjaikban a* kezeket már előre nyújtó Cicerone és Castellanusok tudhatnak nékik mutogatni.

De továbbá nem tsak a’fellyebb említett személlyekre , hanem a* tulajdonképen való Tudósokra nézve is a' kézi mesterségek tudománnyá felette szükséges. A’ természet Vi’sgá- lók, Mathematik usok y Chemikusok tudománn ai- kat soha nemesebb, és hasznosabb tzéira nem használhatják , mint ha azokat a’ mesterségek konnyebbítésekre , tökéllete- aitésekre fordítják; a’ mint ezt e1 jelenvaló, sokféle újj találmányokkal termékeny században, szintén a’ bámulásig lehet tapasztalni. A’ mesterségeknek egy vagy más mód által való javitások, ’s tÖkélletesítések ugyan is, a’ Statusok javát, és boldogságát a* mellyekkel azok szakadatlan öszveköttetés- hen vannak, sokkal jobban eszközük; mint minden szemlélődésben, és változó vélekedéseken (hypothesiseken) fundáltatott tudományok , a’ mellyek egymást a’ gondolkodásbeli módihoz képest, mint a’ hab a’ habot eltolják , a1 nélkül hogy egyéb hasznot lehetne belöllök venni, mint azt, hogy a’ tapasztalás alá tartozó, és annak határán kívűllévő dolgokról igy is tudtak az emberek gondolkodni. Nisi utile est quod facimus ,stulta est gloria, A' ki a’ polgári Társaság Rendjei között a' iicnő vagy producáld dolgotokat a’ nem producátö-»