Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

ta , Augsburgba, Hollandiába es Angliába hord itik ki , a’ maga nevezetét Olasz Országnak Brescia nevű városától vette.

Leobenben, vagy Leubenben is a’ Mur- víze mellett nem kevés vasat ásnak ki á’ föld gyomrából.

2. Karinthia.

Ezen Hertzegségben hasonióképen nevezete« vasbányák találtatnak. A’ Treibachi, Stahli , és Malburgi a’ leghíresebbek közzé- tartoznak. — Maga a' Treibachi esztendőnként, húsz ’s huszonkét ezer mázsa készítet- len vasat ád ; a’ mellynek nagy részét ezen a’ tájjékon vaspléh'eknek , tábláknak , éá Brescian - atzélnak szokták feldolgozni. Az elsőbbeket nagyobb részént Olasz Országba az utolsóbb nemű vasportékákat pedig íöké- pen Angliába •— hordják ki.

3. Kárniolia.

Ezen Hertzegségnek folyamatban Iévőtizen- agy vasbányái közzül a'nevezetesebbek ezek: Felső - Kárnioliában az Eisnerni , Moisternai , Kroppi, Pleiöfeni. — Alsó Kárnioliában as Seifenbergen felül lévő vásbányák a’ Gurk vize mellett; és belső Kárnioliában a’ Wip- pach vize mellett lévők.

Szilézia.

A’ nevezetesebb Sziléziai vagy Slézia vasbányák az Oppelni Hertzegségben , a’Ke- tzendorfi Uradalomban , és a’ Jaueri Hertzegségben vannak. Az ezekből kiásatott vas,— Schmiedebergi vasnak neveztetik; mivel ebből Schmiedebergben (Cseh Országnak Saatzí kerületében fekvő nevezetes helységében} sokat feldolgoznak.

Az olvasztóhuták és hámorok között híresek a’ Klitzdorfi, az alsó és felső - Lesche- ni, — Eisenbergi, Lauschi, és Molvitzi.