Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

azok által keménnyebbé tetetett. — A’ va?at vagy olvasztás vagy pedig czémentirozás által szokták atzéllá változtatni. Hogy az első módon, az arra alkalmatos vasból at.zél formálódjon, a’ vasat megolvasztják és kalapálás álíal mind addig és mindannyiszor nyújtják , míg az minden salakjától megnem tisztái és a’ megkivántató sűrűsége és keménysége megnem lészen. Az illy elén atzél természeti atzélnak neveztetik, a* mesterséges vagy ozémentatzélra nézve.—A’ czéraent- atzélnak készítésére tiszta jó féle vasból való vékouyrudakat vesznek elől , azokat egyvás- ládában egymásra rakván közben közben szénporral, hamuval és széll-yeltört üveggel behintik; annakutánna pedig öt 's hat, sőt nyóltz ’s tiz napokig is a’ czémentke- mentzében szüntelen tüzessitik. A’midőn a’ rudak kihűlnek, ezután még egyszer kinyúj- tatnak *s megkalapátsoltatnak ; a’ mellyek által a’ nemértz részek kihajtatnak , az értziek pedig öszszébb veretnek ’s az jégö matéria kennek eléggé megnevelkedik, ’s a’ czémentatzél készen van.

§• 40.

i

A' vdsnnk természeti tulajdonsába.

A’ tisztavasnak kékes setét, szürke forma színe van. Minden más egyéb értzeknél keménnyebb és nagyobb rúgó erővel (elasticity bir. A’ nyújthatósága is nem kis mértékben való*, egy font tiszta vasat 34,000 Rhénusi láb hoszszaságra ki lehet nyújtani. Minden értzek között legnyúlósabb (zäh zähe) mivel 3/10 linea vastagságú vasdrótnak az elszakitására 60 font 12 uni zia kívántatik meg. Mindazálta] nem tűzkiálló, hanem abban mészszé válik és el - ég. A’ levegő és a’ víz feláldozzák, és sárgaszinü rosdává változtatják.