Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai
rafkiverik : annakutánna tűzessen vaskalapá- tsokkal kikovátsolják és kiegyengetik: és végre a’ készen lévő üstnek szélét ollóval körül nyírják. Az üstnek sokféle nemei vágynak, mint: főzőüst — halüst , mosóüst, sódarüst. ’s a’ t. Jegyzés. A’ rézmivesek az üstöket elosztják : hegyes és mosóüstökre (Spitz und Wasch- késsél.) Az utolsóbbak az elsőbbektől tsak abban külömböznek , hogy erősségnek okáért azoknak széleikben vasdrót van befoglalva. Serfözßüstfik. — Erek nem egy darab rézből kovatsoltatnak , mint az üstök; hanem táblákból tompa ré/.szegekkel szegeztetnek ősz ve. (Ez az első módja a' rézpléheknek a réz- mívesek által való egybe köttetéseknek. Az eggyes táblákat szorossan és sűrűn kell öszvesze- gezni ,külomben az azokba öntetett folyós- ság az Öszveeresztéseken kiszivárog. A’ ser- fözö üstök rendszerént négyszegeletüek ; xnindazáltal , táblákból öszveszegezt etett vagy gömbölyű üstök is találtatnak a’ ser- főzöházakban, Vaíamelly szeszes italnak , jó szagú vizeknek főzés által letsepegtetésekre való Lombikok. A' pálinkafőző vagy letsepegtetö lombikok (Destillierblase) hoszszúkás gömbölyű , felül szoross nyakú üstök , a’ mellyek köz- zül némellyeknek alól tsaplyukok van. A’ nagy lombikokat hasonlóképen (a' mint fellyebb láttuk) táblákból készítik és szegezik öszve ; a’ kissebb lombikok ellenben , rendszerént két fél üres rézgolyóbisokból vagy rézhéjjból készíttetnek , a’ mellyek a’ középen öszvehajtatn ak, avagy egymásba, fodorittatnak. Kz az öszvehajtás (az az két rézpléhnek a’ széleiknél fogva való egybeír doritása) a' máiodik neme a' rézpléheknek a* rézmivesek által való öszveköttetéseknok.