Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

Előbeszéd

VÎI

m^terségéhez képest alkalmatos helyet melïy tájjékoa kellene kimutatni? némelly nevezetes mesterségek és mivészségek miért nem boldogulhatnak ? közel vagy meszsze kell é azt az erőt keresni, a’rnelly azokat elnyomva tarij i ? I hét é,és , ha lehet, hogy kellenea’ kör- ny ülállásokhoz képest azokon segíteni? e- gyeoként mindeniknek a’ közjónak elöl mozdítására mitsoda befolyása van, és miképen lehessen az abból béjöhetö nyereséget, vagy pedig a’ veszteséget felvetni. Az efféle’s több ezekh V, hasonló kérdésekre, a’fellyebb említett Tisztviselők tsak akkor felelhetnek meg 'a’ midőn a’kézi mesterségek’ tudománnyának theoriájában jártasok, és azoknak esméretét magoknak meffszerzették.

A’ melly Statusban ezen tudománynak sem betsi sem kelete , ott a’ lakosok a’ rósz s/.ivü mester emberek húzásoknak, vonásoknak, és az ezek által való megtsalattatásnak ki vannak téve; a’ mesterségek magokra ha- gyattatnak, sőt a’ mi ezeknél még sokkal roszszubb , gyakran a’ mester - embereknek elad indó portékáikra nézve ollyatén törvények és rendtartások szabatnak eleikbe , a’ mellye- ket nagy veszteségek nélkül tellyességgel hé nem tellyesíthetnek. Az illyen rendelések a’ szorgalmatosságot akadályoztatják, és többnyire nem egyéb hasznot eszközölnek; hanem mind a’ mesterembereknek; mind pedig az ezek mesterségmíveiknek a* megszabott árrok szerint való eladattatásokra felvigyázó kissebb rangú Tisztviselőknek (a’ kiksokszor a’ szúnyogot megszűrik a’ tevét pedig elnyelik) a’ szegény lakosok húzásokra vonásokra szolgáltatnak alkalmatosságot.

De nem tsak a’ fellyebb említett Tisztviselőkre; hanerp más akarmelly hivatalban és állapotban lévő emberekre úgymint a’mezei gazdákra , kereskedőkre , utazókra , tudósokra ttjryenyt’tdókrq pézve js , ’s a’ t. a’ fábrikák én