Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai
32 §• '2.5. Êzüstfüst, fogy vékonyezüstleveletskék. Az ezüstfüstöt az aranypléhverök , a’ kik rendszerint egyszersmind ezüstpléhka- lapálók is , épen úgy készítik , mint az aranyfüstöt. Erre végre legtisztább ezüstöt vesznek elöl, a’ melly mindazáltal a’ nyújtás közben nem olly igen enged, mint az arany, *s következésképen úgy kinyújtani nem is lehet. — Egy grán véknyan kiveTt ezüsttel tsak 288 □ hüvelknyi tért lehet beborítani. Az ezüstfüstöt, szintúgy mint az arany- füstöt, két gyenge, bólussal megfestett, papiroslevelek közzé szokták tenni. Az ezüstfüstöt három rendbeliekre szokták felosztani : kardtsináló ezüstfüstre, a’ raelly- böl egy levél négy □ hüvelyket , közönségesre, a’ mellyböl egy levél 3 Q hüvelyket és kis ezüstfüstre , a’ mellyböl egy levél 4 □ hüvelyket tészen. — Égy könyvben 25 levelets- kék vannak. Az ezüstfüst, valamint az aranyfüst, numerusok szerint osztatik el. Az értzmívesek az ezüstözésre föképen az első numerust szokták használni. §. 26. Ezüstdrót. Nagyobb részint az aranydrótok tsak megaranyozott ezüstdrótok. (Lásd fellyebb az aranydrótot.) Az ezüstöt nem mindég elegyítik arannyal öszve , hanem magából ezüstből is húznak drótot. Ez épen azon mód által esik meg, a’mint az aranvdrótnak húzása. Valamint nem igazi arany drótot , úgy nem igazi ezüstdrótot vagv megezüstözött rézdrótot is szoktak készíteni. A’ nem igazi arany - és ezüstárétól, lioni - arany és ezüstdrót-
