Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai
§• 23* Ötvös- vagy elüstrnives-munkák. Ezeket rendszerént aranymívesi munkáknak is szokták nevezni; a’ midőn nagyobb reszént az aranyművesek egyszersmind, és rendszerént föképen ötvösök vagy ezüstmívesek szoktak lenni. Azok a’ munkák, a' mellyeketaz arany- mivesek ezüsböl készítenek , a’ többek között ezek: ltúltsok , tányérok, tsészék , kannák, poharak, (pokálok) "s a’ t. Jegyzés. A’ midőn az ezüst a’ mai időben ritkább mint ennekelöte, az illyetén nagyobb nemű aranymívesi munkák most rítkánbak ; sőt némelly nagyobb darabok elolvasztat- ván , azokból pénzek veretnek ,’a más apróbb dolgok ’s eszközök készíttetnek. Ezüstből szoktak még továbbá készíteni: — théarhachinát, theaibriket, kávékannát, gyertyatartókat vagy tsupa ezüstből , Vagy pedig tsak megezüstözve , hamvévöket vagy koppantókat, tartójával v. aláv&lójával vagy a’ nélkül : késeket és villákat , a’ mel- lyek közzülnémellyeknek tsak a’ nyelek ezüst, niémellyek pedig egés/.szen ezüstből vannak ; tzukkortartót, — tzukkorfogót, mindenféle kalanakat, pixisseket, théapixist vagy tartót, tobákolópixist, tőtartót, lántzokat. — óralántzokat, petsétnyomókat, gombokat, páltzára való gombokat, gyűszüket ’s a’ t. Az ötvosi ezüstből és aranyból való munkák nagyobb részént, nem kovátsoltatnak ; hanem homokkal megtöltött formákba öntetnek, a’ melly homok rendszerént ollyan vízzel, a’ mellyben szalámiét főztek , szokott megnedvesittetni , és azután öszveforrasz- tás , reszelés, külörnbozö nyomó, szorító eszközökkel való kiszélessités , vésővel való kimettzés , a’ pallérozó vassal való kipalle- rozás által szoktak tökélletesen elkészíttetni.
