Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

paszamántban , Orosz Országban szokott kivitetni.

Jegyzés. A’ tsigaaranyat (Muschelgold), a’ mellyet loképen a’ Női imbergai, és Augs- burgi Képekkelkereskedok lestékskatuláts- kákban árulnak, az igazi vagy valódi aranynak , a’ verés és dróthúzáskor lehullott porából szokták készíteni. Ez a’ hulladék hig mézzel porrá dorgöltetik öszve. * *— Annak- utánna a' méz, víz által, ismét elválaszta- tik tölie , avagy vízzel kimosattatik közzü- le. — Mivel pedig ez az arany gurnmis vízzel megnedvesitve tsigahajban árúlta- tik ’s adattatik el, tsigaaranynak szokott neveztetni.,

2. A’ Platinából.

Pl a t i n a

§• 15*

Ez az értz, {tulajdonságaira nézve, fejér aranynak'is neveztetik. Talállatik külbm- bözö formájú kék, világosszürke , és rendszerént lapos kis szemetskékben. Természeti állapotjában a’ Platina vassal van elegyedve, a’ melly az egésznek mintegy harmad részét teszi. Ha a’ vas a’ Platinától elválasztátik * (a’ melly nagy munkával szokott megesni) az aranyat nehézségére nézve felülmúlja,— olly vékony drótot lehét belölle húzni, a’

*— ‘20 ■—

*) Nevezetét vette ezen Spanyol szónak ,T plota , a’ melly ezüstöt tészen ,a’ dííninntivumától. P'atina tehát,mint értelemkevesiró szó,tészen kis ezüstöt, ezüstötsfcét. Lásd T. F. Blumenbach’s handb. d. Naturgesch. Göttinnen 1803. pag. 3. G. C. B. Busch. Handb. d, Erfindungen èz alatt a’ezó

• alatt Platina. — 1736-ik esztendőtől fogva es- tueretes. M.

(