Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

Aranyárát. Tiszta aranyból drótot ritkán tsinálnak. — Nagyobb részént az aranydrótok tsak meg- aranyözottezüstdrótok. A’midönt.i. az ezüst­ből vastagdrótokat húznak(hogy húzzák a’dró- tot, lásd alább a’vasdrót alatt §.57») ezeket a- ranyfüstteH)éboritják,és papirossal ’s fonallal szorossan hozzá kötik. Ezzel a* tüzbe teszik 's megtüzessitik. — Annakutánna kipallérozzák, hogy az arany az ezüsttel egyesüljék. A’ midőn a’ megaranyozás megesett, a’ megaranyo­zott drótot, a* húzóvasnak mindég kissebb kissebb lyukán húzzák által , mig nem ollyan vékony lesz, mint az , a’miilyent akarnak ké­szíteni, a’ mellyet ha szinte ollyan vékony­ra húznak is mint a’ hajszál , azon mind az által az aranyozás mindenütt egy formán megmarad ; — és az ezüst sehol ki nem tel­izik. Ebből felvetették, hogy egy grán arany hétmillióm látható részeknél többre oszol-el.* Jegyzi. Fattyú avagy nem igazi arany­drótot megaranyozott rézdrótból is szok­tak tsinálni. — Az aranyozás ismét igazi vagy pedig hamis vagy nem igazi aranyfüst­tel mégyen véghez. • $• >3­Hazsna vagy használása az aranyóráinak. Jóllehet az aranydrótot gömbölyű for­mában is szokták fel - dolgozni p. o. Cantil- leknek (ezek megsodrott drótok , a’ mellyek széllyel vagdaltatván a’ többekközötta’ hím- varrás’ ékességeire is fordittatnak) —- mind azáltal azok nagyobb részént a’ lapítóma-* chinán (Plättmaschine) két atzé! henger ko­zott meglapittatnak. Az illyen lapos vagy meg - lapíthatott aranydiót lapos drótnak (LahnJ mondatik. A’ selyemre tekergetett $• 12.

Next

/
Thumbnails
Contents