Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A' könyvnek rövid foglalatja vagy summája - C. Az állatok Országából való mesterség produktumok

felóldozatlan hagyja; a’király-vagy aranyválasztóvíz által pedig az arany óldozódik fel, az ezüst pedig az edényben épségben megmarad.

Az ezüstnek az aranytól való elválasztása száraz úton piskóltz (antimoniunij só , és kénkö által esik meg.

A’ mi az aranynak az értzeitöl nedves úton való avagy kénesö által megesni szokott elválasztását illeti, az illyen formán esik meg: a' megtisztíttatott értziszapot üstbe teszik, három mázsányira,mintegy, egy mázsa kénesöt tőltvén ; —elegendő vízzel feleresztik, és egy kevés sót is tesznek belé. Ezután az üst alatt tsendesen tüzelnek , és a’benne lévő vegyületet szüntelen kavarják, míg az arany az értzektöl el nem válik, a’ melly mintegy 24 óra alatt szokott megesni. A' midőn ez megesett a’ kénesöből és aranyból való vegyület egy megnedvesittetett vastag négy nyüstös vászonból , vagy bőrből való zsatskóba tétetvén , és keményen öszvenyo- mattatván a’ zsatskónak pórusain, Iyukafs- káin , a’ kéneső abból kiszivárog, az arany pedig a’ zsatskóban marad. A’ mi kénesö még a’ vegyületben maradna , az dçstillatziô által szokott abból elválasztatni. Most már az aranyat az értzeitöl hidegen szokták leginkább kénesö által elválasztani; a’melly rövideden úgy esik meg, hogy az értz iszap öéne-jövel és sóval valamelly a’ köpüllőhöz hasonló faedénybe tétetik, és az aranynak a’ kénesövei való egyesülése (amalgamálódása) annak ide ’s tova való tászigált&tása által vitetik végbe.

*) Ezen h’dea: amaleamatziónak bővebb leírás át lásd ezen könyvekben ; fçn. v. Bnrn U*ber das Anquicken der Gold-und Silberhaltigen