Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok

rneUy kevésbbé nevezetes nemekre tartoznak, k’ Madrepas egy muselin forma szövet (Ge-1 webe), továbbá a.' Basins, - Cottonade , Bombasiny Indienne ’s a’ t, Nagy része a’ pamutnak, nÿakfavalôk', zsebbeli keszkenők’ szövésekre is szokott fordíttatni , a’ mellnek á- taljában pamut, vagy karton , muselin keszkenőknek ’s a’ t. neveztetnek , már a’ szerint a’ mint azok a’ muselinek, kartonok ’s a1* t. formájok szerint készíttetnek.

$• 347Pamut - manufaktúrák vagy házi mivek.

A’ pamutnak készítésével, feldolgozásival, a* Világnak minden részeiben sok száz ezer emberek foglalatoskodnak. A’ legnevezetesebb manufaktúrák napnyugoti kiváltképen pedig napkeleti Indiában találtatnak ; Europápan fő kép en Angiidban. Napkeleti Indiából és a*szomszéd Országokból, Chinából, Japánból az Európaiak esztendőnként temérdek sok pamutbeli portékákat, nevezetesen tzitz ’s'másféle kartonokat hordanak ki, a’méllyé k magokat más kartonoktól fényességekre, fájinságokra ,'és tartós szíriekre nézve szók? ák megkülomböztetni. Az Európaiak, ezeknek a’ Szőtt portékáknak készítésekre nézve, az Indiaiak mesterségeket még mind ez ideig sem tanulhatták ki egészszen. Angliában ezt legtöbbre vitték. Az 1789-ben ebbe az Országba a’ Világnak minden részeiről 3z,000.000 font pamutnál többet vittek bé, a’ mellyek mind egy szálig benn az Országban lévő mánufakturákban^doigoztattakfel. Ezen Országban és Skótziában 1791-ben, különösen a’ Lancaster! Grófságban és Manchster. ben , a’ manufaktúrák ezen ágának tulajdonképen való fészkeiben, a’ pamut manufaktúrákban dolgozóknak számok 375>oeo-re,Ir- íandiában pedig 30,000-re ment.