Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A' könyvnek rövid foglalatja vagy summája - C. Az állatok Országából való mesterség produktumok

nem nagy faradsággal megesni szokott che- miai munkásság által ? lehet egyedül a’ maga valóságos formájában elöl-állítani.

A’ tiszta vagy termés arany , a' melly olly tisztán találtatik , hogy semmi további tisztítás nélkül nem szűkölködik , Szüzarany- nak (Jungferngold) *) szokott neveztetni.

S- 2.

Az aranynak az ért ze fi tol való elválasztás a.

Az aranynak az értzeitöl könnyebben lehető elválaszthatására , az értzeket elébb , hogy porhtinyósok legyenek , tűz által jól kiszárítják, azután széllyeílörik és az alább- való értzektől megtisztítás végett vigyázva kimossák. E’megesvén, ezt a’ sűrű értziszapot (Schlich, a’ kimosott értzet így szokták nevezni) még egyszer etzettel, tímsós vagy vitriólos vízzel minden tisztátalan részektől megtisztítják.

Az értziszapból az arany olvasztás vagy pedig kénesö által választatik el. Az elsőbbet száraz úton, a’ másikat pedig nedves úton való elválasztásnak szokták nevezni.

Száraz úton ez így esik meg: Ólmot olvasztanak vélle öszve; az ón vagy ólom az arannyal együtt fenékreszáll ’s leülepedik; a’ többi nemértzi 'felülúszó részek pedig rólla lehányatnak és leszedettnek. Hogy pe•) Az illvetén arany ekképen azért neveztetik, mivel vélle semmi idegen részek elegyedve nintse- nek, és nem mesterség által választatik el az értzektól ’s kövektől; hanem még midőn ez a’ mi planétánk, a’ föld , chaósi állapotban volt valaha, abból ezen formában ülepedett le , és így fisztán , mással nem elegyedvén, szűzen, mintegy magától termett. M.