Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok
337 ■ ' ~1 „> véghez a’ mellyeknek szerkesztetések egymástól sokat külömböznek és részszerínt igen együgyük. Ezeken a’ machinákon , nem tsak egy hanem több darab fonalak sodrainak meg tzérnának, és egyszersmind fel is niotól- láltatnak.. A’ pamut fonalak némellyek megfestve leginkább pt-dig festetlen dolgoztatnak fel. Sok gyantás részek lévén bennek, a' festékeket nem igen veszikbé magokba. Hogy lehessen a’ pamutot állandóul zöldre megfesteni? azt még ez ideig nem tudják, mellyre nézve Angliában ezen mesterségnek feltalálására jutalom van feltéve. Veresre legjobban megtudják festeni a’ Törökök. Ez a’ veres festék a’ melly sem a* napon, sem a’ vizbeii a’ ezínét el nem hagyja Török veresnek megfestett fonal pedig Török fonalnak neveztetik. Macedóniában Larissa és Janne vidékein veresre legjobban festenek. Sok próbálgatások után más Európai fábrikások is rámentek ugyan » hogy a’ Törököknek ezen festésbeli mesterségekhez közelittsenek , ha szintén ez ideig egészsfcen azt el nem érhették is. A’ festéseknek tökélletességét a’ Törökök a* festő- matériájok jóságának köszönhetik. A’ bűzért (Krapp) a’ mellyel a’pamutfonalak megfestetni szoktak, a’napkeleti Tör&k Tartományokban sokkal jobban mivelik, sőt hihető hogy azok természetek szerint is jobbak az Európaiaknál. Jegyzés, Morvában Prosnitzen P. Amslec és Probaska Károly tizenöt esztendőktől fogva egész erővel igyekeztek azon , hogy valóságos Török festésű fonalat festhessenek. Végre egy olly festéknek feltalálására tsak u* rá mentek, a’ melly a’ mesterség szerint való próbát kiállotta, és a’ valóságos Török vereshez tökélletesen hasonlónak lenni találtatott. Technológia. 22