Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok

által Mârsilidba sok vitet ik ; a’mellyböl kiilofti* hö'/.ö matériáknak/ioue/i ésTroyes városok sokat feldolgoznak. A’Levantipamutok között a’Cyp» tus síigetbeli megérdemli hogy kölönösen említ- tessen. Ez is vízi és száraz-földi pamutra szokott megküiömböztetni ,a’melly ek közzül az elsőbb a’ patakok mellett termesztetik< Mind a’két félek felette jók.

Európában.

Európában a’ melegebb természetű Országokban terem pamut úgymint: Nápolyban Nevezetesen Apulia és Calabria Tartományokban , Sicilia -, Malta -és az Archipelogusi szigeteken , föképen pedig Görög Országban , és né- melly déli Tartományokban, p. o. Magyar és Spanyol Országokban ’s a* t. Német Országon ez ideig tsak meleg ágyakban lehetett termeszteni. Siciliában ennik mívelésére nagy szorgalmatosságot fordítanak , kíváltképen a’ tengerparti vidékeken. A’ midőn pediga' pamutnak magva itt lassanként elfajúl , elvadul , friss magokat Máltából szoktak hozatni. Az ide való pamut iobbára megfonva hordatik innét ki , még pedig esztendőnként Inintegy 2000 mázsa. Máltában a’ fane mű pamutplántát tenyésztetik, a’ melly tsak három esztendeig szokott élni és esztendőben kétszer terem. Hogy a’ termesztését, mivelését és feldolgozását nagyobb tökélle* tességre vihessék , egynéhány esztendőkkel ennekelőtte Siómból oz-ittak magvakat Indiából pedig egy nehány famíliából való lakosokat minden szövő eszközeikkel és szerszámaikkal együtt. A’ Máltái pamut fejér és finum, nagyobb részént a’ szomszéd Qozzg és Comino szigetbeliek megfonva hordják ki; esztendőnként mintegy 1,200,000 fontot ; részszerént pedig strimflinek, hálósüvegeknek zsebkeszke«* nőknek ’s a’ t. dolgoztatnak fel.

Spanyol Örs tágnak déli Jartornánnyaiban alkalmas mennyiségű pamutot szoktak termeszÄ 3o3 ***