Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok
l?an vízben szépen kimosattatik , és tsak ek« kor lehet osztán abból papirost készíteni ; a’ melly következendő módon szokott meg« esni: Egy árkus papiros nagyságú és drótból való fenekű rámába , annyi pépét tesznek a’ mennyi egy árkus papirosnak szükséges, azt ennek a’ formának fenekén kiterjesztik, azután egy puttón forma edényre teszik, hogy a’ benne lévő víz abba íollyon le, és szivárogjon ki belölle. Az a’ munkás a' ki által ez véghez megy, a’ másiknak a’ péppel beborított drót formát ráma nélkül által adja, E’pedig a’pépet. a’formáról, egy árkus papirosnál valamivel nagyobb fájin darab posztóra iordítjale,és azt ismét ollyatén nagyságú darab posztóval borítja bé.Ez a’második darab posztó ismét más rongy pépből formált árkussal bon rittatik bé; erre pedig hásonlóképen az eléb- beniekhez hasonló nagyságú posztó darab tétetik; a’ melly munkának feltserélődve való folytatása mind addig tart, míg mint egy aoo árkusok nem lesznek posztó darabek között egymásra rakattatva. Ekkor ez a’ra-, kás a’ víznek abból való kisajtólására , és a’ papiros részeinek egymáshoz erössebben való öszveszorításokra sajtóba tétetik. — A’ min dőn az első sajtólás megesett, a’ nedves posztó darabok , a’ már meglehetősen Öszveállótt árkus papirosokról vigyázva leszedetnek * más száraz posztók közzé rakattatnak, és ismét újjra kisajtóltatnak. — A* második ki- sajtólás után az árkusok a’szárító - szobában kiterigettetnek, és mogszáríttatnak. Ha nyomtató papirosnak avagy könyv nyomtatásra van a’ papíros készítve, ekkor már semmi híjjá nints ; ha pedig iró papirost akarnak belölle készíteni , hogy ezen végre alkálma- tos lehessen, elébb enyves és timsós vízbe beli mártani, azután pedig ismét meg kellszárita*. ni és simítani. 4