Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok

312

plánta találtatott fel, a’melly henáerplúiitánok jaeveztetik. Ennek roitosszálai (fibern) minden ez ideig esméretes plántáknak rojtos- szálaiknál erőssebbek. Kiváltképen pedig ha- jókcteleknek igen jpk ’s alkalmatosok; mir vei az azokból készült hajókötelek egykönnyen ei nem rothadnak*

§• 328.

Vitorla vászon ( Segeltuch).

Az illyetén nemű vásznak, durva, vastag kender fonalakból szoktak szövetni. Ezek is úgy szövetnek valamint más gyólts nemek, tsak hogy sürpbben ’s erössebben verik pszve a’ bordával mint más gyólts nemű porr tékákat, mellyre nézve a’ vitorla vászon- szpvö székeknek, borda-ládája vagy vala- melly súlyos test által, vagy pedig valamelly viszszarógp erpvelbíró árkus forma test által (a’mint ez a’ rendszerént való esztergályozp széken megesni szokottt) üttetik keménnyen a’ szövéskpzben a’ bél fonalra.

$• 329*

Vitorla - vászon-fabrikált.

Az illyetén vásznak nem tsak Orosz -Anglia- Frantzia - Hollandia Országokban szőr vetnek, hanem Hamburgban , Lübeckben , Brémában , és Néniét Országnak más városaiban is temérdek >sokat készítenek.

Orosz - Qrszágból tsak Pétersburgon által esztendőnként, 30 sőt 40,000 darab is vitetik ki. Archangelből, Rigából’s a’ t. hasonlóképen felette sokat hordanak ki a- keres- dök. Az 1802-ben ezen Országból öszveség- gel 230,938 darab avagy vég vitorla vászon vitetett ki.