Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok

fierrenhuton ’s a’t. Lausi tzhen ; — Ornaân , fi Sx nigsgrätzen ’s a’ t. Cseh Országban.

Nyomtatott zsebbeli pamut keszkenők, Német Országban mindenütt készíttetnek, a? hol tsak nevezetes k irton fábrikált vannak; p. o. Hamburgban , Augsburgban , Breslouban , Jdautzenben ’s a't. A’ legíájinabb zsebbeli keszkenők a’ mellyek pamutból szövetnek , Napkeleti Indiából hozatnak Európába.

Felette sok selyem keszkenőket készítenek Olasz Országban ; p. o. Nápoly Országban , az ez előtti Mailándi, Venétziai, Genuoi , Tartományokban; Spanyol Országban Valenciában és Barcellonábnn\ Frantzia Or,> »íghan Lyonban és '[o irsban; Angliában , Mancnesterben és Spie ta Ifié Ids ben ; az itt készíttetni szokott könnyű selyem keszkenők leginkább Amerikába hordáinak ki. _

A' Henderbcjl,

§. 3'2Ö.

KenderT

Átaljában vévén a’ kendert e'pen úgy szokták elkészíteni mint a’ lent (Lásd fel- lyebb §. 314). Fájin vászonnak vagy gyólts- nak készítésére , merösége miatt azt ez ideig használni nem lehetett ; mostanában mindenféle chemiai eszközök által próbálgatják, hogy azt, valamint a’ lent is , szebbé , jobbá, pu? habbá, fájinabbá mimódon tehetnék. A’kenderre nézve is ez hasonlóképen lúgsó által esik meg. A’ többek között a’ vélle való báli ás ekképen megy véghez: korpából készült savanyú vízbe béáztatfák , és azután egy darákig hamuzsírból való lúgban tartják, végre pedig szappanos vízben kimossák. A’ meszes vízben való pátzolás által fejér és puha lé? szén ugyan, valamint az abból való fonal is $ egyszersmind szakadós is,