Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok

Einnlandból, és, Napkeleti Bothniából sok íé- nyöfa-kormot hordanak ki kereskedés végett.

Német Országban ezt az ártikulust a' Gothai, Hennebergi tájjékokon , a’Sarbrücki Grófságban, Elgersburg és Manebach falukban, Ruhla mellett az Eisenachi Hertzegség- ben készítik. 's a’ t.

§. 298.

Gyantás és gummis nedvességek.

Gyantamézga (HarzJ, Kulimáz (Theer),szurok (Pech).

A’ gyantamézgát a’ fenyő fáknak némel\y nemei izzadják ki magokból. Az illyetén fákat tavaszkor meghasogatják, a’ melly hfc- sadékokból nyáron által a'gyantamézga magában szépen kiforr. Öszszel ezt annakután- na a’ fákról leszedik.

Az effél e gyantából és magából a’ fenyőfából való készítésé a’ kulimáznak így esik meg. A’ gyanta - mézgát ollyan rézüstbe szokták tenni, mellynek fenekén egy kis lyuk van. Azután alatta tsendesen tüzelnek; a’ beuné lévő kövér matéria pedig az úgy neveztetett fenék lyukon fBodenöffnung) tsepegvén lefelé, egy tsatornátska által'az üst előtt való edénybe vezettetik. Ez a’ kiolvasztott produktum kulimáznak (Theer),maga pedig ez a’ foglalatosság kulimázolvasztásnak vagy kulímáz készítésnek (Theerschweelen) neveztetik,

A’ mitÍőn af fenyőfából akarnak kulimázt készíteni, azt különös , ezen végre való ke- mentzékbe vagy gödrökbe rendel egymásra rakják, és hasonlóképen tsendes tüzelés által abból kiolvaszfják. A! mi a’ kulimáz kiolvasztásakor a’ fadarabokból megmarad, a’ mint fellyebb említődött , azok szurkos maradék fadaraboknak (Péchgrieven) szoktak nevez