Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok

szoktak készíteni ; úgymint: klavirokat, for- tepiánokat, hárfákat, flautákat, clarine- tokat, fagottokat , hegedűket ’s a’ t.

Azok a’ művészek a’ kik klavírnemű muzsikai eszközöket készítenek, flautát, hegedűt ’js a’ t. ritkán szoktak készíteni; és megfordítva azok a’mű vészek, a’kik ezen utolsóbb eszközöket tsinálják, klavirt, fortepiá- nót ’s a’ t. nem tsinálnak.

A’ legszebb muzsikai szerszámokat Londonban készítik. — Egyéb eránt majd tsak nem minden Európai nevezetes városokban találtatnak muzsika - szerszámokat készítők. Hamburgban p. o. oil y j ó fortepiánók készíttetnek , a’ mellyek az Angliában készültek“ nél nem alább valók,

§. 290.

Sétáió-páltz ák.

Az ezelőttnagy kedvességben volt sétáié* páltzák az úgy neveztetni szokott Spanyol, Országi nádból készíttettek. Ezt a’ nádat ekképen nem azért nevezik , mintha az , Spanyol Országban teremne; hanem mivel azt, a’ Spanyolok hozták legelői Európába. Annak hazája Napkeleti India. — Most már a’ Spanyol és Olasz Országokban« is, a’ nedves természetű szöl|ö hegyekre szoktak ültettef ni.

Mostanában tzukkornádból , szöllö vesz* szőhöl, galagonya fából is ’s a’t. készítenek sétáló páltzákat.

— 284 —

hész , kerttől kertész, úgy mív vagy mûvtôl helyesen formalódhatik ez a’ szó művész Igaz ugyan hogy sokkal helyesebben lehetne a’ Hund- tverkert, kézieszköZeitőI, szerszámaitól,mûVeitôl művésznek a’Künstlert pedig,ettől Kunst, mesterség, mesterembernek nevezni ; de a’ mit egyszer a' szokás a’ nyelvekben megállapít, nem lehet azt többé egy könnyen megváltoztatni. M.