Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok

n&\í ez a’neme, ha szüntelen vízben áll , abban minden fanemek között legtartósabb, és utoljára majd tsak nem köve válik.

$. 279.

Az Országok a' mellyekben sok deszkát, gerendák > ’s a t. készítenek.

Az éjszaki Országokból úgymint Orosz Országból, Svétziából Norvégiából, nem kü- lömben Lengyel Országból, a’ feliyebb említett fanemekböl kereskedés végett felette 6okat hordanak ki.

Töbnyire az orosz árbotzfák a’ Dwina és Przepiec (Lithvaniaban) közölt lévő Tartományból hordatnak ki. —- Tölgyfa leginkább V'olhyniábdn , Kis Russiában és a’ Bog vize partján terem. Nagyobb részént a’ hajó építésre való fák Orosz Országból Fetershurgon, Rigán ós Revalon által vitetnek ki.

Swétziában, különösen Finnlandbariy sok hajónak való deszkák, árbotzfák és görbe gerendák készíttetnek. Az esztendőnként ki- hordattatni szokott épületnek való fák, *£. másféle erdei-produktumok mintegy 400,000 tallérra betsültetnek.

Norvégiában nevezetesen C/iristiániában 1.36 Igazgatási engedelemmel (privilegierte) felállított fűrész malmok vannak , a’ mellyekben azomban esztendőnként 20 millióm száL deszkáknál (a’ mellyeknek hoszszaságok 12. lábra van meghatározva) többet mettzeni nem szabad. ’ 1 '

Az efféle fák kereskedés végett az' Orosz Lengyel Országból Rigán által ,a’ Prűsszus Lengyel Országból pedig Danzigon által vitetnek ki.

Német Országban is alkalmas nagy erdők találtatnak, a’ mellyekhöl sok mindenféle nemű haszonra való fák kerülnek ki, úgy