Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok
266 Azokban az Országokban a’ mellyek a' búzát inkább megterrník mint a’ rozst, p. q. Frantzia Országban, Olasz Országban, kevés rozskenyeret sütnek ; hanem jobbára tiszta búza kenyérrel élnek. Szükségből vagy pedig drágaság idejen, a’ rozs és búza liszt közibe , árpa, borsó krumpli lisztet is szoktak elegyíteni: az illyen ve- gyületböl való kenyér alomban nem ollyan jó* mint a’ tiszta-és búza lisztből való kenyerek. Swétziának és Norvégiának ejszaki Tartománnyaiban , a* mellyekben leginkább zabkenyérrel élnek, az életnek nagy szüki miatt., a’ liszthez gyakran megörlött fenyő- fahéjat is tesznek , a’ mellynek azomban az egességre nézve nagyon káros következése szokott lenni. Nem igen régen egy Norvégiái volt hívatalbeli Tiszt különös kenyér potolé- kót (Brot-Surrogat) talált fel, és azzal Ko. penhágában a’ kereskedő Társaság felvígyá- zása alatt külömbféle próbákat tévén meg is jutalmaztatott. Ez a’ kenyér egy rész megszárított ’s megörlött gabona szalmából és két rész rozslisztből áll. A’Kopenhágai szegények házábamezt jó ízűn raegették. Ennek feltalálója azután ke véssél Kopenhágából Norvégiába útazott, hogy ott Magazínumo- Jíat és sütő kementzéket allittson fel. Salzburg Tartománnyábán Zellben egy falusi Orvos taratzkból (Quecken , Triticum repens) sőt fából is sül tetett kenyeret, a’ mellyhez tsak kevés liszt szükséges, azomban felette tápláló, óltsó és egyszersmind egés- ségesnek mondatik lenni. A’ minapában még ejry oily eszköz is, találtatott fel, hogy a’ megromlott életdöl mimódon lehessen kenyeret sütni , á’ mqllytsak ebből áll, hogy jó tsomó tsalánt vízben megfőznek és a’ kenyériek való téâztât ezzel a’ vízzé! elegyítik és készítik el.
