Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

230

szák Izzadják ki és az a’körül levő kcvtkra ülepednek le) szép hó fejérségüek és kristal- lizalt formájúak szoktak lenni. Hasonlóké-, pen a’ Kalmükök földén is , Sibériában, termés s/alamia találtatik a’kösziklakon.— Nem- külömben Talár és Tibet Országokban illye- tén 57.alamia (jóllehet nem egészszen tiszta is) olly köven terem , hogy ott azzal nevezetes kereskedést űzhetnek.

$. 2.32.

Borax vagy forrasztó sá.

Ez a’ neme a’ sónak öszve van téve , a' maga tulajdon savanyúságából (Boraxsäure) és értzi lúgsóból. A’ tisztítatlant Napkeleti Indiából hordják Európába. Mind ez ideig kettségben volt, hogy az a’ mesterségnek e vagy pedig a’ természetnek produktuma? most már abba’ hiszemben vannak, hogy azt Hindostániában , Tibetben , Japánban, China ban és Persiában , ’s a’ t. részszérint szűr-, kés színű márga nemű kövér földben , rész- szerént a’ fellyebb említett Országokban'lé-? vö tavakban a’ természet készítené. A’ ké- szítetlen avagy a’ tinkal nevezet alatt es- méretes, tsupán vízzel való kilúgozás által kövér márga főidből készíttetik.— A’ tokban találtató azoknak fenekekre szokott leüle-s pedni.

Tibet Országban ollyan tó is van, a’ melly- nek kerülete 20 mértföldet tészen , és kősziklák veszik körül. Ennek vize a’ sósfcrrások- hól gyűl öszve, a’ mellyböl a’ ki iszik azonnal felette felfúvódik, és kevéssel azután meg is hal. — Az Európába hozatni szokott megszáríttatott készxtetlen borax, a’ vélte elegyedve lévő idegen részektől, szürkés, kékes , zöldes, veresses színű ; eleinten édes ízíi a’ mellv azután valamelly folytós ízt hagy maga után. Tapintására nézve kövér, ragadós