Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

égetett ganéjjoknak kormából készítik. — A’ midőn ezek az állatok sok konyhasó réa/eket magokban foglaló plántákat esznek meg ; a’ ganéjjokban a’ só savanyúság , az elrepülő alkali sóval egyesülvén, szalamia (Salmiak, sal ammonicum) lesz belolle. AzAegyptom- béliek tűzi fa helyett marha ganéjjal (lözök- kel^ élnek. Innen a* kéménny ékből a’ kormot szorgalmatosán levakarják és abból Sza- lamiát készítenek.

Jegyzés. Hát a’Magyar Országi tozóknek, száráz marha ganéjnak füstje által' származott koromból nem lehetne e , avagy nem jó volna e’ megpróbálni szalamiát készíteni? Tsak magából Békés Vármegyéből és alsó Magyar Országnak más egyéb vidékeiről, a’ mel- lyekben nagyobb részént illyetén nemű matériákkal szoktak tüzelni, mennyi temérdek tüzek vagy tözök-kormot lehetne öszvegyüj* teni ? M.

Az Európai fábrikákban a’ szalamiát kü- lömbözo módon készítik. A’ fő dolog azom- ban az hogy legelőször is elpárolgó lúgsóra tehessenek szert. Ezt húgyból, torfkorom- ból, tsontokból, szaruból ’s a’ t. letsepegte- tés (Destillatio ) által szokták készíteni. Ezután ez az elpárolgó lúgsó konyhasó sava- ny ósággal elegyíttetik, és az ezekből származott vegyület melegség által ollyan állapotba tétetik hogy kristallizalódjék.

Ha ugyan is az ember az el párolgó lúgsót húgyból tsepegteti le (destillálja} és gá- litz - óla jjaT-(Vitriolöhl ) elégíti meg; mégpedig úgy hogy ebbolkét részhez, három rész konyhasó adódjon , és ezeknek egymásban való feloldozódások utána’ vegyületet magában kristallizálódni hagyja / először abból tsudasó (Glaubersalz J azután pedig szalamia. származik.