Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai
207 A’gyémántoknak és más drága köveknek köszörüléseket a’ régibb időkben , főképen az Amsterdámi és Antwerpeni gyémántköszörü - sok osztották fel egymás között. Most má r Londonban és Parisban is sok jó gyémánt köszörűsök vannak ; mindazáltal még mind ez ideig is Amsterdam az az egyetlen egy Város, a’ mellyben a’gyémántok köszörülésének mesterségét; valamint azoknak elhasításokat , és a’ nagyobb hibás darabokbúl kissebbek’ tsinálásoknak módját is legjobban értik. A’ mettzésekre nézve az Antwerpeniek az Amsterdámiaktól abban kiilömböznek, hogy az elsőbb helyen mettzetett gyémántoknak a’ széleik nintsenek kipallérozva ; mellyre- nézve ez a’ mettzés az amsterdáminál tíz ’s tizenöt procentel óltsóbb is. Jegyzés. Casselben és más helyeken is a’ Schaumburgi fattyú - gyémántok hasonlóképen igen tsínosan mettzetnek ki ; és ugyan ott mindenféle aszszonyi ékességeknek aranyba és ezüstbe foglaltatnak. §• 213. A' kiköszörült gyémántoknak ’s más drága köveknek formájok. Formájokra nézve a’ kimettzett ’s pallérozott gyémántok hat klasszisokra osztatnak fel, a’mellyek e’ következendő módon neveztetnek: — 1) . Táblák- vagy vastag kövek(Tafel oder Dick steine) Ezeknek a’ felső óldalok rendszerint hoszszúkás négyszegeletböl áll; az alsó pedig tsürök (conus,kegel) vagytompa pyramisból. 2) . Vékonykövek. (Dünnsteine) Ezek az ellébbeniektöl tsak abbankülömböznek, hogy az alsó részek vagy óldalok is síma lapos. 3) . Rósakövek (Rosensteine) Ezek alól Ia- possak , a’ felső részek pedig két-soros - három szegeletü lapotskákkal (facettokkal) piramys főt-
