Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

gyón merevény avagy felette töredékeny ne legyen. Az értztáblának a’ széle sárga rézből Való párkánnyal vétetik körül, az üveg masszának az arról megeshető lefolyásának megakadályozta tásár a.

Mihelyest az öntésnek vége van, azonnal, egy már az előtt megmelegítetett értzhen- ger , a’ folyós üveg masszán , annak mindenütt egyenlővé való tételére végig hertiper- gettetik ; a’ felesleg való massza pedig egy vízzel télé lévő edénybe vezettetik le. Ezek után az öntött üvegtábla a’ hűtő kementzébe tétetik, a’ mellyben rendszerént nyóltz’s ki- lentz nap múlva hül ki. — Azok a’ táblák a’ mellyeken az öntés közben levegöhólya- gok származtak, kissebb tükröknek vagdalhatnak el.

Ezek az öntött-üveg táblák , minekelötte tükröknek készítetnének , elébb megdörgöl- tctnek , mettzetnek és kipalléroztatnak. A’, köszörülések vagy dörgölések (Schleifen) két tábláknak egymáshoz való dörgöltetések által esik meg; a’ mellyek közibe a’köszörülés ideje alatt fájin homokot szoktak hinteni. A’ pallérozása schmirgellel .* **)) trippellel tzínhamuval szokott végbe menni.

*) Ez némellyek szerint a’vérfcőnék (Blutstein)egy neme; némellyek szeréíit pedig kővel elegyedett Marcasit , kemény vasszínukő , a’ mellyel mint a* gyémántal az üveget kartzolni és dörgölni lehet,. — Ezzel Beckmann szerint (lásd Spiegelgiesse- rey §. 9.) a’ tükröket nem pallérozni, hanem köszörülni szokták. M.

**) Trippelnek egy feje'rszürkés és sárgás kőke- ménységüvé vált közönséges föld vagy homok, neme neveztetik, a’ melly Olasz Országot) által Afrikából, nevezetesen Tripolisból hordatik mi hozzánk, a’ honnan vette a’ Tripela