Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

Hollandiában tsigahéjjakból igen sok mé- azét égetnek. — Brémában, Uetersenben Hol- sátziában és más helyeken is a’ mellyek az éjszaki tengerhez közel vannak felette sok tsi- Ifahéjjmeszet égetnek. —

§. 178Gipszkd (G YP s unt.)

Ez a’ köneme semmi nem egyéb, hanem kénkó savanyúsággal ( Vitriolsaure) egyesült mészföld. — Ezt is hasonlóképen meg kell é- getni ;mivel égetetlen vízzel elegyíttetvén nem tapad és nem ragad. — Kis mért ékben üstben szokták égetni ; nagy mértékben pedig ke- mentzében a' melly a’ sütő kementzéhez hasonló. Az elsőbb mód által égetettsokkal jobb» A’ kiégetése után megöröltetik, annakutánna megszitáltatik ; a’ melly atomban az egésség- re nézve nagyon ártalmas munka.

Német Országban találtatik gipsz Oste- rodében a’ Hártzon ;—Lüneburgban; továbbá Fels ö-Austriában ; — Cseh-Országban ’s a’ t.

Jegyzés. A’ legjobb gipszmész az , a’ melly az alabástrom munkáknak faradékjából avagy hulladékából égettetik.

2.) Német Országban az említett helyeken kívül Thuringiában sokkal több gipszkő találtatik, a’ holott egész hegyek tsupán ezen ko nemből állanak , valamint Siberiában is. Gmel. p. 59. Erdélyben találtat ik Tordán, Köp- paridon, Kapuson, ’Sibón , De’sen ; sárgás veresse» pedig Magyar Országon Schelmetzen ; a’ Banátusban Oravitzár». L. Born. Ind. Fos. t. I. 13. M.

$. 179.

Használása a' gipsznek, épületekre , képek öntésért.

Nagyobb részént ezen könemet építésre nevezetesén a’ stukatúrák párkányozására ’s ä’ t. fordítják: egy részét pedig mindenféle