Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

megpergeltetnek, annakutánna mozsárban a- vagy. malomban lisztforma porrá őrletnek,

’a végre a’ darabos részektől való megtisztításokra nézve, megszitáltatnak. — A’ gipsz is hasonlóképen megpergeltetik és fájin liszt- porrá töretik.

E’ megesvén az állató-részek illendő arányosságban egymással elegyíthetnek, ezután víz áltál tészta forma massává formáltatnak és mind addig a’ szabad levegőn hagyatnak, míg bennek a’ rothadási forma forrás einem kezdődik. —

Ezen tésztából, (minekutánna az jó nyúlósra megdagasztatott) formáltatnak már a' portzellán fábrikabéli edények , vagy szabad kézzel , vagy pedig valamely rendszerent való fazekas tányéron vagy karikán (Töpferscheibe}.

A’ midőn az edények megszáradnak,agyag-^ ból való edényekben vagy borítékokban, az égető kementzébe tétetnek és ki éggettetnek.

Ha az égetés által a’ közönséges fazekas edényeknek keménységét elérték , a’kemen- tzéből kiszedetnek és megmázoltatnak.

Ezeknek a’ mázzokat nem értzmészböl) készítik mint a’ közönséges fazekas edényekét ; hanem portzellán tserépböl , kovatckö- ből és égetett gipszkristályból álló rnassá- ból; a’ mellyek fájin liszt formán öszvetö- retvén és essövizzel feleresztetvén belöllök egy inkább hígmint öreg kemény vegyület ké-_ szíttetik.Ezen vegyületbeszoktákmár mártani azokat az edényeket a’ mellyeket megmázol-^ ni akarnak. Megesvén a’ mázolás, a’ portzellán edények borítékokban ismét az égető kementzékbe tétetnek, és lassan lassan ne- vekedó tűz által mind addig égettetnek , míg azok üveg nemű , félátláttzós massává nem válnak ; és míg a’ má/ egészszen el nem olvad ’s belsöképen azokkal magát nem egyesíti.