Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

ïyeket leginkább, gombostűknek , klavir - hú-» toknak pipa kupakoknak, nem jóféle pa- szamántoknak ’s a’ ti szokták használni. — Ez a’ dróthúzó machina vagy eszköz nem víz hanem emberi kezek által, kerék vagy tányér forma nagy karikánál fogva tétetik mozgásba.

§* »38*

•Pátzolóhuták (Beitzhütte) vakaró műhelyek (Scha* bewerkstätte.)

A’ kivertt rézpléhek, valamint a’ készdrótok egy üstben szurok vagy kulimáz vízben (Theergalle &) meg pátzoltatnak és jól megfötetnck, a’ melly által ezek a’ réz por* tékák a’ tüze.ssités miatt szármázott szürkés motskos színektől egészszen megszabadulnak. A' drótok ezenkívül még ollyan vi/ben is meg- fözetnek és megtisztíitatnak a‘mellyben borkő volt feloldozva.

A' vakaró vagy dor’sölö műhelyekben (Schabewerkstätte) végre a’sárgaréz pléhek- nek egyik óldalok a’vakaró tekén, a’vakaró-késsel megvakartatik és kipalléroztatik;

139Üsthámorok. (Kesselhütte)

Az üstkovátsoló hutákban, a’ megöntetett rézlapokat, táblákat először gümbölye*) Ez semmi nem eevéb, hanem a’ szuroknak égetése vagy kés/ítesekor, a’gyantát , szurkot magokban foglaló fenyőfákból kiizzadni szokott sznrokvíz , savanyúvíz (Spiritns acidos lignorum, Theergalle) Lásd Zinkens Oekon. Lexicon ezen szó alatt Pech. M,