Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai
122 tzínöntők más égyél) portékák között tzín- gombokat is sokat készítenek. $• íoO. Tzínhamu vagy ízűiméjz , (Zinkalk.) Folyóssági állapotjában a’ tzín szürkés színű porrá válik, a’ melly tzinhániu nevezet alatt esmeretes. À’ nevekedö melegség vagy bévség által ez a’ hamu fejérebb keményebb és nehezebben olvadható szakot^ lenni , a’ melly állápotjában tzínmésznek neveztetik ; és föképen az üvegeknek és drága köveknek kisimításokra élnek véllek. — Ha a’ tzín- mészszel egy rész ólom olvasztatik öszve és vélle porrá tort kovatskö (Kiesel) ’s borkősó *) elegyíttetik, az úgy neveztetni szokott szép , fejér - üveg olvadás (Schmelzglas) vagy Email (Amausum Encaustum) lészen belölíe. — Másféle vegyítés úgymint: veres-rézmész- nek (Kupferkalk) , barnakönek (Braunstein) vélle váló elegyítése által külömbözö színű üveg - olvadásokat szoktak belölle készíteni. *) *) Ez a’ borkőtől (Weinstein , tartaras) külömbö- zik, a’ mellyen egy olly plántái sóbúi és ítészből öszveelegyedett salakos mátéria értetik , a’ melly a’tökélletesen kiforrott, főképen a’ savanyú és fojtós izü borbdl idővel lassanként elválván a’ hordónak falaira és fenekére ülepedik le. Ha ez tűz ’s más egyéb mód által a’ földi részektől megtisztíttatik, belőlle az a’ tiszta tsípős savanyú ízű só fog lenni, a’ melly borkőnek (Weinsteinsalz , sal tartan) szokott neveztetni. A’ közönséges életben borkőnek ezt nevezik, M,
