Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

nézve, hanem a’ szőnyegesek is (’Tapezierer) a’szőnyegeknek felszegezésekre. Ezek a’ szegek kosaranként vagy summásan szoktak el- adattatni. Egy kosárban 12,000 darab van.

HázfedÖ- és Kömívesszegok. Ezeknek lapos fe"|ek van. Létz , és köfedél szegekre osztatnak fel. Az utolsóbbak , kissebbek, a’mellyekből ezerkét ’s három fontot nyom ; az elsőbbekből 4 ’s öt fontot. A’ szegeknek ez a’ nemeszájj szegeknek is szokott neveztetni; mivel a’kik ezekkel dolgoznak, azokat rendszerint a’száj- jókba szokták venni vagy tartani. —

’Sindelsztgek. A’ házakat ’s más egyéb é- pületeket ezzekkel szokták ’sindelezni.

Pádimentomszegek. Ezeknek hoszszú fejek van, hogy a’fába , deszkába jobban bé lehessen azokat verni. Sokféle nemei vágynak, ezere tíz fontostul 3,5 fontosig. Föképen az átsok , és asztalosok szokták használni.

Tsizmaszegek. Sok féle nemei vágynak a’ tsizma szegeknek, ezere két fonttúl 4 fontig. Két fejük és hegyes fejük is vannak.

Fej nélkül va 16 szegek. Ezekkel az asztalosok ’s más egyéb mesteremberek szoktak élni némelly fából való eszközöknek öszve sze- gezésekre.

Fúvószegek. (Blasebalgnägel) Formájokra nézve a’ tsizma szegekhez hasonlók, tsak hogy a’ fejek szélessebb. A’ fúvónak a’ bőre szereztetik véllek a’ fájához.

Champignon-fejű *) kéthegyilszegek. Ezeknek nagy, domború, mintegy 1 hüvelyknyi át*) A’ szegeknek ezek a’ nemeik ekképen azon hasonlatosságtól neveztetnek , a’melly van a’ fejeknek egy illyetén nevű gombával. Magyarul ez tsi- -perke gombának ; (champignon , sámpinyón) agaricus campestria.) szokott neveztetni. M.

7 *