Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

*— fíémet Országban a’ legnevezetesebb gya- rató fábrikák Eisenachban vannak. Ezeknek azok a’ nemeik a’ mellyek ott készíttetnek, — 24-eßek aó-sok a8-ok es 3o-ok. —- A’ leg- álsó numerus, a’ legdurvább, — a’ legfelső numerus pedig a* legfájinabb gyapjúnak gya- ratááára valók. Nemtsak az Európai, hanem még a’ napkeleti Tartományokban is, sőt napkeleti Indiában és Amérikában is ezen fábrikában készült gyáratoknak felette nagy keletek van.

$• 63.

Tégláik vasak vagy vasalók (Plätteisen)

A’ vasalók ollyan eszközök, a’ mellyek által, jól megmelegíttetvén , a’ ki mosatott rántzos , gu bolyós gyólts nemű ’s más máté- riákból való ruhák szoktak kivasa Itatni — 's meg simíttatni. *— Töbnyire vasból vagy atzélból készítik , de vannak sárga rézből is. — Ezen eszközök fenekének, a’ tzéljokhoz képest, felette simának kell lenni.

$. 64.

A* vasalóknak külömböió nemeik,

A' szabóknak vosalójok, a’ mellyek rendszerint tég Iá lóvasaknak neveztetnek , hoszszú- kás négyszegeletűek. — Ez az öszvekovátsolt vasdarab mintegy két hüvelyknyi szélességű, — három hüvelyk vastagságú szokott lenni, és hegyessen végződik, hogy a’ megvarrott ruhának szegelet varrásait azokkal ■jobban ki lehessen téglázni. — A’ nyele vasbúi van, és magához a’ téglázó vashoz van forrasztva.

A’ mosó - aszszonyok’ tulajdonképen úgy nevezetetni szokott vasalójok, — a’mellyek- 3ce,l a’ fejér ruhákat vasalják ki, egyéb eránt a’ téglázó vashoz formájokra nézve hasonlók,