Bányász Jenő: Az árúvédjegy és mintaoltalmi jog kézikönyve (Budapest, 1910)

V. A védjegyek átírása, a lajstrom adatainak helyesbítése és a védjegyes árúk korlátozása

50 ján az átruházás bekövetkezésétől számított három hónapon belül, hacsak a vállalatot az özvegy, kiskorú örökösök, hagyaték vagy csődtömeg nem folytatják, törlés terhe alatt a védjegylajstromba bejegyeztetni. Csak a kivételkép felsorolt esetek­ben marad a védjegy átírás nélkül is érvényben. Ha tehát a vállalat birtokost cserél, az esetben a védjegy is, ellenkező kikötés hiányában, annak tulajdonává lesz, a ki azon vállalatot, a mely­hez a védjegy tartozik, megszerezte. A védjegy kizárólagos használati joga azonban csakis akkor szerezhető meg, ha a védjegyet a jogutód három hónapon belül a saját nevére átíratja. Az átírásnak a törvényes határidőn belül való elmulasztása esetében a jogutód a védjegyes vállalat átruházásából a maga számára elsőbbségi jogokat nem érvényesíthet, vagyis : a jogutód kizárólagossági joga újabb (a három hónap el­telte után) belajstromozás esetén, a saját nevére történt belajstromozás napjától kezdődik, míg a törvényes határidőn belül történi átírás esetében az elsőbbségi jog a jogelőd javára eszközöli első belajstromozás napjára hat vissza.x) Védjegy átírásának van helye: ha egy köz­kereseti társaság egyéni czéggé, avagy ha egy egyéni czég társas czéggé alakul (tekintet nélkül arra, hogy a czég szövege ezáltal változott-e vagy sem), valamint akkor is, ha egy egyéni vagy társas czég részvénytársulattá alakult. Az átiratásnál ugyanazon díj fizetendő, mint a lajstromozásnál, a megújításra szükséges tíz év l l) V. ö. 209/908. K. M.

Next

/
Thumbnails
Contents