Bányász Jenő: Az árúvédjegy és mintaoltalmi jog kézikönyve (Budapest, 1910)
IV. A bel- és külföldi védjegyek lajstromozása és megújítása körüli eljárás
44 Külföldi vállalat részére külföldön már lajstromozott védjegynek bejelentése esetén a többi (a törvény 13. és 32. §-ai szerint megkívántató) lajstromozási kellékeken és a fent leírt módon elkészített árújegyzéken felül azon árújegyzéknek egy másolati példánya is csatolandó, mely a külföldön történt lajstromozásnak alapjául szolgált. Ezen másolati árújegyzékben foglalt egyes árúkat folyó sorszámmal kell ellátni és a fent leírt módon készített árújegyzékben foglalt minden egyes árúnevet jobbról, zárójel közt, a külföldi árújegyzék szerint azt megillető sorszámmal kell megjelölni. A belajstromozott védjegy kizárólagos használati joga nem zárja ki azt, hogy ugyanazon védjegy más árúnemre, más üzletember által be ne lajstromoztassék. Ha az árúnemek azonosságára nézve kétség támad, a kereskedelemügyi miniszter, a kereskedelmi és iparkamara meghallgatása után, vagyis a kereskedelmi felfogás alapján határoz. A méltányosság és a gyakorlati életviszonyok követelményeivel számolva, megállapíttatott, hogy a védjegyekre vonatkozó elsőbbséget a védjegynek már puszta bemutatása is megállapítja. A védjegyeknek szabad kézzel rajzolt rajzban vagy lenyomatban való bemutatása, a vállalatnak megnevezése és az árúnemek felsorolása jelöltetett meg oly kellék gyanánt, a mely nélkül a védjegyjogot megállapítani, tehát elsőbbséget szerezni nem lehet. Erre a három adatra, mint oly adatra van alapítva az előjegyzés foganatosítása, a melyek
