Bányász Jenő: Az árúvédjegy és mintaoltalmi jog kézikönyve (Budapest, 1910)

IV. A bel- és külföldi védjegyek lajstromozása és megújítása körüli eljárás

zájuk intézett beadványok és az általuk kiállítandó igazolványok bélyegkötelezettsége tekintetében az általános bélyeg és illetékszabályok határozatai az irányadók.

A felek árujegyeik belajstromozása és egyéb a védjegy-lajstrom adatainak kiigazítása, helyesbítése iránt, az illetékes kamara védjegylajstromozó hivatalát írásban vagy szóval kereshetik meg és pedig akár személyesen, akár kellő módon igazolt és szabályszerű meghatalmazással ellátott megbízott által.

Védjegytörvényünk értelmében nemcsak a kereskedőnek, gyárosnak, iparosnak, hanem a mezőgazdának őstermeléssel foglalkozónak természeti és jogi személyeknek is lehet védjegye, a mennyiben bizonyos árúczikket előállítani, illetőleg forgalomba hozni akar.

A kérvénynek tartalmaznia kell :

1. az üzlettulajdonos (gazdálkodó) nevét vagy ezé g ét ;

2. a vállalat megnevezését és helyét, vagyis igazolandó iparigazolványnyal, illetve ezégbejegy- zési végzéssel, vagjr adóívvel, szabadalmi okirattal, a bejelentő foglalkozása, hogy van, vagy legalább is létesít egy vállalatot, a hol a védjegygyei ellátott árúkat előállítja, illetőleg forgalomba fogja hozni ;

3. az árúnemnek a megjelölését, melyre a bemutatott védjegy alkalmaztatni fog ;

4. a védjegy alkalmazási módját, nevezetesen annak felemlítését, hogy miképpen fogja azt az árún feltüntetni. (Pl. papirárúknál víznyomás gyanánt, üvegárúkba edzve, égetve, szappanba sajtolva stb.

38