Bányász Jenő: Az árúvédjegy és mintaoltalmi jog kézikönyve (Budapest, 1910)
III. Védjegyoltalomban nem részesíthető jelzések és a védjegyek használata
33 tehát nem hagyhatják el előbb a vállalat székhelyén levő gyártási és raktári helyiségeket, mielőtt azok a védjegyek oltalmáról szóló 1890. II. t.-cz. értelmében és az alább következő határozmányok szerint belajstromozott védjegy gyei ellátva nincsenek. 2. §. Minden kasza, sarló és szalmavágó csupán egyetlenegy s a fönnebb érintett czikkeket előállító vállalat részére belajstromozott védjegygyei jöhet csak forgalomba. 3. §. Ezen gyártási jegy az izzó állapotban levő árúra az edzést megelőzőleg minden utólagos fölülbélyegzést kizáró módon a kasza, sarló és szalmavágó gyártásánál alkalmazni szokott nagyságban és az árúnak azon részére ütendő vagy nyomandó, a melyen a jelzés az illető fogyasztási területre szánt árú alakjának megfelelően általában szokásos. 4. §. A gyártók által gyári jegyeik mellett használatos nevek, czégek, czímerek, kitüntetések, telepmegjelölések, valamint testületi és az árú minőségére vonatkozó jelzések (pótló jelek) oly módon ütendők vagy nyomandók az árúba, mint a lajstromozott gyári jegyek. 5. §. A kaszák, sarlók és szalmavágókra az előírás szerint ráütött, illetve rányomott gyári jegyeken kívül czímkék (etiquettek), fölírások és egyéb megjelölések csak oly módon alkalmazhatók, hogy ez utóbbiak mellett a gyári jegy és az árú előállításának helye a vevők részéről tisztán kivehető legyen. Bányász : Védjegy és mintaoltalom. 3
