Bányász Jenő: Az árúvédjegy és mintaoltalmi jog kézikönyve (Budapest, 1910)

III. Védjegyoltalomban nem részesíthető jelzések és a védjegyek használata

26

mert a czégjegyzés, czégváltozás és czégbitorlás kritériumai teljesen különbözők és a védjegyügyekben követendő elvekkel nem azonosítható szempont alá esnek, úgy, hogy abból, miszerint a kereskedelmi bíróság saját szempontjai szerint egyes esetekben a választott czéget aggály nélkül bejegyezte, vagy esetleges törlési keresetnek hely nem adatott, egyáltalában nem következik az, hogy most már a kereskedelmi fórum előtt nem kifogásolt czégelnevezést a védjegytörvények szerint is jogszerűnek kelljen elismerni. A kereskedelmi bíróság teljesen eleget tesz törvényes feladatának, ha valamely czégre nézve konstatálja, hogy a kereskedelmi czégjegyzékek szerint olyan, vagy hasonló nevű czég nincs és azzal nem törődik, hogy a védjegylajstromokban minő oltalmat igénylő védjegyek foglaltatnak. Ezért a kereskedelmi bíróságot kárhoztatni nem lehet, de viszont azt se lehet követelni, hogy a védjegybiró a kereskedelmi törvényszék elhatározását, annak úgy lehet saját szempontjából teljesen kifogástalan megítélését magára nézve zsinórmértékül elfogadja.

A védjegytörvény 5. §-a ennélfogva senkit sem jogosít fel arra, hogy árúján oly nevet, feliratot stb. alkalmazhasson, a mely más termelőnek nevét, üzleti megnevezését (telep-établissements) képezi, vagyis: valamint egy védjegy belajstro- mozása által senki sem gátolható meg abban, hogy saját czégét, illetőleg nevét szabadon használja, úgy egy jogosan bejegyzett czégnév, vagy annak rövidebb alakja sem gátolhat meg senkit már belajstromozott, vagy használatba vett vala-