Bányász Jenő: Az árúvédjegy és mintaoltalmi jog kézikönyve (Budapest, 1910)
III. Védjegyoltalomban nem részesíthető jelzések és a védjegyek használata
24 védjegyét több színben vagy színösszetételben oltalmaztatni kívánja, azt minden egyes színben vagy színösszetételben lajstromoztatni tartozik“, a védjegy alapszínére is vonatkoztatandó.x) Vagyis: az részesül védjegyoltalomban, a mi belajstromaztatott. Ily, minden egyes színben vagy színösszetételben külön-külön belajstromozandó védjegyek kliséje azonban csak egy példányban mutatandó be. A saját név védjegyként való használata nem képezhet akadályt arra nézve, hogy más is árúinak megjelölésére saját nevét vagy czégét akár rövidebb alakban is használhassa. A czégnévnek rövidebb alakban történő belajst- romozása általában csak akkor képezheti védjegyoltalom tárgyát, ha ily rövidített alakjában a védjegytörvény rendelkezéseibe nem ütközik. (Indiai teabehozatali r. t., — az „Indiai“, vagy „tea“ szó, bár a czég rövidített alakját képezi, oltalomban nem részesülhet.). A védjegytörvény 5. §-a értelmében tehát bárkinek is szabad saját nevét vagy czégét rövidebb alakban is használni a nélkül, hogy ezt a használatot másnak bejegyzett hasonló betűket vagy szókat is tartalmazó védjegye akadályozhatná. A törvény ezen rendelkezése azonban csak az esetben zárja ki a védjegy-oltalmat, ha az illető név tulajdonosa, vagy az illető czég, mint gazdasági alany már előbb létezett a termelési piaczon, mintsem a hasonló védjegy belajstromoztatott; semmi esetre sem jelenti azonban a törvény b V. ö. 1890. évi 25,552/VI. K. M. :\
