Bányász Jenő: Az árúvédjegy és mintaoltalmi jog kézikönyve (Budapest, 1910)
Függelék
138 őrizet alá vételt vagy a kívánt más intézkedéseket a sértett féltől bekövetelendő biztosíték letételétől függővé tenni. Ha a sértett fél a 23-ik és 24-ik §-ok eseteiben kártérítési követelését a polgári bíróság előtt érvényesíti, a bíróság a kár ténye és mennyisége felett a fenforgó körülmények alapján saját belátása szerint határoz. 29. §. Azon kérdés felett, vájjon megillet-e valakit a védjegy kizárólagos használati joga, valamint ezen jognak elsőbbsége és átruházása felett; továbbá a felett: vájjon valamely lajstromozott védjegy egy harmadik személy által más árúnemekre használatba vehető-e vagy sem (7. §.), a kereskedelemügyi miniszter határoz. Ha a bűnvizsgálat folyama alatt (23. és 24. §.) oly kérdés merül fel, melynek előzetes eldöntése az előbbi kikezdés szerint a kereskedelmi miniszter hatásköréhez tartozik, ez esetben a büntetőbíróság az illető adatok közlésével e kérdés előzetes eldöntésére a nevezett minisztert felkérni és határozatát bevárni tartozik. 30. §. Az 1878 : V. t.-cz. 413. §-a jelen törvény életbeléptével hatályon kívül helyeztetik. 31. §. Ha a kereskedelmi miniszter a 6. §. alapján bizonyos árúnemekre elrendeli, hogy azok forgalomba bocsátásuk előtt az általa meghatározott módon belajstromozott véd- j egy gyei láttassanak el : az, a ki ezen rendeletet megszegi, kihágást követ el ; és az 1884 : XVII. t.-cz. 157. §-a d) pontjának megfelelőleg húsz forinttól kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, és azonkívül az illető árúk mindenkor elkobozandók. Ezen kihágásokban a bíráskodásra az 1884 : XVII. t.-cz. 16G. §-ában meghatározott iparhatóságok illetékesek, a melyek a hozzájuk utalt iparkihágási ügyekben előírt eljárást követik.
