Bányász Jenő: Az árúvédjegy és mintaoltalmi jog kézikönyve (Budapest, 1910)
Függelék
131 2. kizárólagos állami és közhatósági czímerekből, valamint pusztán számokból, betűkből vagy szavakból állanak; 3. a forgalomban bizonyos árúnemek megjelölésére általánosan szokásosak ; 4. erkölcstelen és közbotrányt okozó vagy közrend elleni ábrázolatokat vagy a tényleges üzleti viszonyoknak vagy a valóságnak meg nem felelő, és a fogyasztó közönségnek tévedésbe ejtésére alkalmas feliratokat vagy adatokat tartalmaznak. 4- §• Az oly védjegyek, a melyeken Ő Felségeiknek vagy a királyi család valamelyik tagjának arczképe vagy valamely kitüntetés, a magyar állami vagy közhatósági czímer képezi a védjegy alkatrészét, csak az esetre lajstromozhatók be, ha a fennálló törvények vagy szabályok értelmében az azok használata tekintetében megkívánt engedély előzetesen igazoltatik. 5. §. A betűket vagy szókat is tartalmazó védjegynek eszközölt belajstromozása nem képez akadályt, hogy más is árúinak megjelölésére saját nevét vagy czégét akár rövi- debb alakban is használhassa. 6. §. A belajstromozott védjegy használata rendszerint nem kötelező ; azonban a kereskedelemügyi miniszter bizonyos árúnemekre elrendelheti, hogy ilynemű árúk forgalomba bocsátásuk előtt a jelen törvény értelmében belajstromozott védjegygyei, rendeleti úton megállapítandó módon láttassanak el. 7. §• Valamely védjegynek kizárólagos használati joga nem zárja ki azt, hogy ugyanazon védjegy más árúnemre, más vállalkozó által ne használtassák. Ha az árúnemek azonosságára nézve kétség támad, a kereskedelemügyi miniszter a kereskedelmi és iparkamara meghallgatása után dönt. (13. §.) 9*
